Vannak emberek, akik ragyognak. Olyan szépség árad belőlük, amit nem lehet megmagyarázni, csak azt érezzük, hogy jó,hogy van. Jó, hogy a közelünkben van. Barátként, kollégaként.
Tegnap elvesztettünk egy ragyogást.
Megrendülten értesítünk Mindenkit, hogy
Simon Krisztina kollégánk, barátunk
a tegnapi napon elhunyt.
Mély együttérzéssel osztozunk családja, kisfia és édesanyja, barátai fájdalmában.
Kriszti, pótolhatatlan a ragyogásod!
Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság
A „Mindenki szívében van egy dallam” című program keretében a pályázó településeken élő 6-16 év közötti gyermekeket és családjaikat vonják be a szakemberek a közösségi zenélésbe. Erre jelenleg csak kisebb csoportokban van lehetőség, de bízunk abban, hogy hamarosan olyan rendezvényeket tarthatnak, amelyek lehetővé teszik az igazi közösségi zenélést, hiszen a zene a társadalmi felzárkózás eszközeként is szolgál.
A foglalkozások fejlesztik a gyermekek tanulási, koncentrációs és beilleszkedési képességét, s csökkentik az online oktatás idején jellemző elszigeteltség érzését.
A pályázat támogatói, példaképei – többek között Szalóki Ági előadóművész, dalszerző, Novák Péter színész, énekes, előadóművész, valamint Kökény Tamás, a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató verseny győztese – azt tervezik, hogy hamarosan személyesen is ellátogatnak egy-egy településre, s részt vesznek a foglalkozásokon.
A pályázat nyertesei közül újabb két szervezet, a Demecseri Fúvószenekari Egyesület és a Pro Musica Balassagyarmat Alapítvány programmegvalósítását szeretnénk bemutatni.
Demecser – tehetséges fiatalok, közös zenélés
Demecser történetében a fúvószenének komoly tradíciója van. Ezt a hagyományt újítja meg a – Kiss Gyula Tibor vezetésével működő – Demecseri Fúvószenekari Egyesület, amelynek szervezésében a pályázat is megvalósul. A zenére, mint közvetítő eszközre tekintenek, amely a legőszintébben juttatja el az üzeneteket az emberek számára. A zenekar működtetésével az Egyesület – a zenei hagyományokra építve – az idősebbeket és fiatalokat egyaránt a kultúra befogadására ösztönzi.
A programot már októberben elindították, felmérték az igényeket, lehetőségeket. A közreműködő tanárok, szakemberek és önkéntes segítők elkészítették a forgatókönyvet, megszervezték a foglalkozások menetét, meghatározták mikéntjét, kidolgozták tematikáját. Hangszerenként, hangszercsoportonként történnek a foglalkozások: fafúvósok, rézfúvósok és ütősök.
4 hónap alatt sikerült eljutni olyan szintre, hogy már közös darabokat is tudnak játszani a fúvószenekari próbákon. A kezdőknek nagy segítséget jelent az a közösségi élmény, amikor példaképeikkel játszhatnak együtt. A fúvószenekar karácsonyi koncertjén, amelyet közönség nélkül rendeztek, de online bárki követhetett, már a legtehetségesebb gyerekek részt is vehettek!
A zenei program hozzájárul a helyi hagyományok őrzéséhez, a pályázatnak köszönhetően megvalósulhat a tehetséges fiatalok támogatása, fejlődésük elősegítése.
Balassagyarmat – a zene igazi közösségteremtő eszköz
A Pro Musica Balassagyarmat Alapítvány legfontosabb célja, hogy megnyissa a fiatalok számára a zene csodálatos birodalmát. A Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola és a Pro Musica Balassagyarmat Alapítvány – Csábi István vezetésével – együtt dolgozik a művészeti nevelésért, a fiatalokért.
A pályázat megvalósítását a balassagyarmati kistérséghez tartozó Terény település plébániáján kezdték meg, mert fontosnak tartják a falvakban élő fiatalok részvételét a programban. Az Arttéka Egyesület segítségével több településről (Patak, Balassagyarmat, Cserháthaláp) szállítják a gyerekeket (felső tagozatosokat és középiskolásokat), akik a helyi fiatalokkal együtt alkotnak közösséget. Elsősorban keresztény könnyűzenei dalokat gyakorolnak heti rendszerességgel.
Hangszereik: gitár, ritmushangszerek és hegedű. Komoly szerepe van az éneklésnek. A program záró eseményeként szentségimádást, zenés dicsőítést, illetve fiatalok zenés miséjét szeretnék megszervezni Terényben és más településen is. A foglalkozások zenei megvalósítója Babicz Beáta gitártanár, aki elkötelezettje a zenén keresztül történő közösségteremtésnek. A szociális feladatokat, a kapcsolattartást Dávid Zsuzsanna képzőművész tanár, katolikus hitoktató, egyházi közösségszervező végzi. Az együtt zenélés mellett hosszú távon is szeretnének a fiatalok számára baráti, segítő közösséget kovácsolni, szabadidős programokat szervezni.
A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság a Belügyminisztérium támogatásával nyílt pályázatot hirdetett alapfokú zeneoktatási program (Szimfónia Program) megvalósításának támogatására, melyben összesen 268 pályázó nyert támogatást.
A program küldetése az volt, hogy zenei eszközökkel segítsen a gyerekek és fiatalok szociális problémáin – önismereti és segítő beszélgetésekkel egybekötött – csoportos és egyéni zenetanítás, zenekarépítés útján. Ez a küldetés napjainkban kiterjed arra is, hogy a zene, a zenetanulás olyan lélekbalzsamként szolgáljon, mely megkönnyíti a vírushelyzet átvészelését.
Szeretnénk egy kis betekintést nyújtani arról, hogyan is valósul meg mindez a gyakorlatban.
A pályázat nyertesei közül egy önkormányzati intézmény, következő alkalommal pedig egy egyesületi, és egy alapítványi formában működő szervezetet, a pályázat megvalósítása során végzett munkáját szeretnénk bemutatni.
Litke község Nógrád megyében található, a „Felzárkózó települések” hosszú távú programjában érintett, hátrányos helyzetű kistelepülés.
Litke önkormányzata a közművelődési tevékenység támogatását közcélnak tartja, ám lehetőségeik szűkösek, ezért nagy hangsúlyt fektetnek a pályázatokon való indulásra. Jó példa erre ez a zenei pályázat is: eddig a hangszeres zeneoktatásnak nem volt a településen szervezett formája. A gondos pedagógusok viszont jelezték Kristófné Dudás Zsuzsanna polgármester asszony és Nyergesné Fodor Éva jegyző asszony felé, hogy az itt élő gyermekek fogékonyak a zene, a mozgás, a tánc művészetének befogadására, elsajátítására. A programba bevont gyermekek 8-12 év közötti tanulók. Fontos szempont volt, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben élő gyermekek is sikerélményhez jussanak, olyan tanórán kívüli elfoglaltságot biztosítsanak számukra, melyet nem kényszerből, hanem örömmel, önszántukból végeznek.
A program célja – a zene megkedveltetésén túl – az oktatók és a gyermekek közötti közvetlen kapcsolat kialakítása, a segítő beszélgetések az élet minden területén támpontot nyújthatnak a gyerekeknek. Litkén az oktatók – Németh Anna, Berki László, Kovács Zsolt, Lakatos Zoltán – érzékenysége biztosítja mindezt. A foglalkozások között van gitároktatás, énekoktatás, valamit dráma foglalkozás, hegedűoktatás, ütős hangszerek közül pedig doboktatás folyik. A pályázati keret lehetőséget biztosít a tanításhoz szükséges hangszerek, felszerelések megvásárlásához, valamint az oktatók bérének finanszírozásához.
A koronavírus-járvány miatti óvintézkedések szükségessé tettek néhány módosítást a foglalkozások lebonyolítása terén: egy-egy alkalommal maximum 5 fő vesz részt a foglalkozáson, maszkot viselve, betartva a biztonságos távolságot.
A program első lépése a decemberben megtartott hangszerbemutató volt, ahol a tanulók osztályonként vettek részt, az óvintézkedéseket szem előtt tartva. Januárban elkezdődtek a foglalkozások, február közepén pedig az összes hangszer is megérkezett. A foglalkozások azóta is nagy lelkesedéssel és maximális felkészültséggel kerülnek megtartásra, a gyerekek legnagyobb örömére.
Sztojka Attila, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság /TEF/ főigazgatója Tatárszentgyörgyön koszorút helyezett el a 12 évvel ezelőtti roma gyilkosság áldozatainak sírján.
2009. február 23-án a rasszista indíttatású bűncselekmény elkövetői fegyverrel ölték meg az ötéves Csorba Robikát és 28 éves édesapját, Csorba Róbertet, akik épp az elkövetők által felgyújtott házukból menekültek. 2008 és 2009 között összesen kilenc településen történt támadás romák ellen, a gyilkosságsorozatban hat ember vesztette életét.
Ilyen borzalmas tragédiák soha többé nem fordulhatnak elő Magyarországon! Arra kell törekednünk, hogy egymást jobban megismerjük, elfogadjuk, s a társadalmi előítéleteket felszámoljuk!
Mindenki hasznos tagja társadalmunknak, képességei és tudása szerint, együtt kell élnünk és dolgoznunk ebben az országban. A megkülönböztetés, az elutasítás csak gyűlölködéshez, s fel nem fogható tragédiákhoz vezet!
Az EFOP-1.6.2 „Folytassuk a jövőért együtt!”projektben 18-an a „Családellátó”, 12-en a „Személy-, és vagyonőr” képzés után tettek sikeres vizsgát. A programban a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság /TEF/ konzorciumi partnerként vett részt a képzések megvalósításában Baks Községi Önkormányzata és a SZITI Egyesület mellett.
A baksi bizonyítvány-átadóról tudósító Délmagyarország című megyei napilapnak az egyik résztvevő család, Boldizsár Tibor és felesége a következőket mondta:
„Bátyámék is, és a feleségemmel mi is együtt tanultunk, együtt dolgoztuk ki a tételeket. A testvéremék öt, mi hat gyermek mellett. Többnyire éjszakánként. A jobb élet reményében jelentkeztünk mindannyian, hogy szakmánk lehessen, el tudjunk helyezkedni, és tudjunk érvényesülni a világban – fejtette ki Boldizsár Tibor, akinek felesége hozzátette: közös tanulásuk gyermekeik számára is jó motiváció volt. Azzal, hogy mi is visszaültünk az iskolapadba, és becsülettel, szép eredménnyel teljesítettük a képzést, jó példát mutattunk a gyerekeknek. „
A TEF Dél-Alföldi Társadalmi Esélyteremtési Igazgatóságának munkatársai tavaly 5 OKJ-képzést indítottak el a projekten belül, összesen 93 fővel. A „Konyhai kisegítő” képzés tavasszal zárult, 19 fő kapott bizonyítványt és helyezkedhetett el. Az „Óvodai dajka” képzést 19 fő végezte el, a szakmai gyakorlatot a helyi óvodában teljesítették. A végzettek többsége most is dolgozik. A „Festő, mázoló, tapétázó” képzés novemberben 17 fővel indult, jelenleg a gyakorlati órák zajlanak, várható befejezése idén áprilisban lesz.
A képzésekkel a TEF célja az, hogy a résztvevőket felkészítse az elsődleges munkaerőpiacra, motiváltak legyenek, megfelelő tudással rendelkezzenek. A TEF munkatársai álláskeresési technikákat is oktatnak, életvezetési-mentálhigiénés tanácsokat adnak, munkagyakorlatra készítenek fel, ezzel javítva a bevont célcsoport munkavállalási kompetenciáit. A kulcskompetenciák megszerzését segíti elő a képzések indítása előtt a tanulástechnikai tréning is.
Az EFOP 1.6.2 „Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal” elnevezésű projektekben a 2020-as évben országosan 339 OKJ-s bizonyítványt és 417 tanúsítványt adták át. Idén már 13 képzés zajlik, 184 fő bevonásával. A programba a TEF minél több hátrányos helyzetű embert kíván bevonni, s őket felkészíteni a munkaerőpiacra. Ösztönzésként a hallgatók megélhetési támogatást is kapnak.
A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság feladatainak fókuszában a hátrányt elszenvedő egyének és csoportok támogatása áll. A programok célja, hogy – a komplex, egymás hatásait erősítő – esélyteremtő eszközök segítségével a résztvevők számára megnyíljanak a pozitív irányú társadalmi mobilitási csatornák.
A Délmagyarország cikke az alábbi linken olvasható:
A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság EFOP-1.4.1 kiemelt programjának szakmai támogatásával a szegregátumban élő fiatalok játékos formában bővíthetik pénzügyi és vállalkozási ismereteiket.
Az EFOP 1.4.2. „Együtt könnyebb – komplex prevenciós és társadalmi felzárkóztató program a gyermekszegénység ellen” elnevezésű járási projekt keretében tartott cashflow kurzusok célja, hogy a fiatalok képesek legyenek önálló pénzügyi döntésre, tudatos fogyasztásra. Egyúttal a foglalkozások során fejlődjön a gyerekek kezdeményező, együttműködési készsége, erősödjön a mások iránti felelősségtudatuk.
A hiánypótlónak számító összejöveteleken érdekes és hasznos témákat dolgoznak fel: hogyan lehet kordában tartanai a kiadásokat, milyen pénzügyi célokat érdemes megfogalmazni és miként lehet ezeket sikeresen megvalósítani. Kitérnek a hitelkockázatokra, az emberi és üzleti kapcsolatok rendszerére is.
Az 5 településből álló járásban egyedül Jánoshalmán működik Közösségi Ház a szegregátumban, így ide várják a foglalkozásokra a fiatalokat. A munkatársak bíznak abban, hogy a megszerzett ismereteket a mindennapok során is használják majd a gyerekek és szüleik egyaránt.
A székelyföldi Csíkszeredában, Csíksomlyó városrész szegregátumában 2021. január 7-én tűzvész pusztított. Húsz, lakhatást biztosító faépület vált a lángok martalékává a melléképületekkel, mintegy ezer négyzetméteren.
Sztojka Attila, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság /TEF/ vezetője a Belügyminisztérium és a TEF munkatársai által felajánlott, alig két nap alatt összegyűjtött adományokat, tartós élelmiszereket, tisztálkodószereket vitt a családok megsegítésére. Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára egészségügyi eszközöket, tisztítószereket, tanszereket juttatott el a csíksomlyói tűzvész károsultjainak.
A fedél nélkül maradt 57 családot (261 személyt) Korodi Attila, Csíkszereda polgármesterének intézkedésére átmenetileg a helyi Erőss Zsolt Arénában szállásolták el. A rászoruló családokban 146 kiskorú gyermek él, legtöbbjük 8 év alatti.
A segélyakcióban az egészségügyi felszerelések mellett tartós élelmiszereket, tisztító-, és fertőtlenítőszereket, babaruhákat, pelenkákat, játékokat is ajándékozott Helyettes államtitkár asszony és Főigazgató úr.
A lakosság a kialakult helyzet kezelésében példátlan szolidaritást mutatott, és azóta is érkeznek az adományok Székelyföldről és Magyarországról egyaránt.
A magyarországi szakpolitika vezetői a kézzelfogható segítség mellett a romakérdésben szerzett tapasztalataikat, tudásukat is felajánlották a helyzet rendezése érdekében.
A magyar delegáció a Gyulafehérvári Caritas meghívására a helyi önkormányzat és az erdélyi katolikus segélyszervezet képviselőivel is megosztotta tapasztalatait a Magyarországon már tíz éve működő, mélyszegénység felszámolását célzó stratégiáról.
Eddig 1026-an végeztek a programban, most ez a létszám bővül. Újabb képzéseket indítottak 2020 decemberében, 7 megyében, 5 szociális gondozó és ápoló, 2 gyermek- és ifjúsági felügyelő csoporttal, 81 fővel.
A megszerezhető végzettségek OKJ-s szintűek, a gyermek- és ifjúsági felügyelő 420 órában, a szociális gondozó és ápoló pedig 1560 órában zajlik. A képzési modulok mindkét szakirányú képzettség esetében tartalmazzák a képzést kiegészítő, a munkaerőpiaci igényekhez és az egyéni nyelvi tudáshoz igazodó idegen nyelvi kompetencia-, illetve készségfejlesztést is.
Az EFOP-1.1.2-16 számú „Nő az esély – képzés és foglalkoztatás” című projekt 2016-ban kezdődött, és a hatályos támogatási szerződés szerint 2021 végéig tart. Munkanélküli roma emberek – főleg roma nők – szerezhetnek szociális szakmai végzettséget /gyermek- és ifjúsági felügyelő, szociális gondozó, ápoló/. Leendő munkahelyükön tanulják a szakmát, hiszen a gyakorlati képzés a szociális intézményben zajlik.
Az eddig képesítést szerzett 1026 fő 95 százaléka jelenleg is dolgozik.
2020 októberében indult a szakmai konzultáció első szakasza. A heti rendszerességgel tartott műhelyekkel közel 150 munkatársat értek el. A résztvevői visszajelzésekből kiderült, hogy nagyon hasznosnak, értékesnek tartották a programot, és igénylik a folytatást, mert számukra megerősítést és feltöltődést ad mindennapi munkájukhoz.
A Kapcsolat 2. – „Kapocs szülőkhöz, gyerekekhez” című online szakmai műhely olyan módszertani ötleteket, praktikákat, jó gyakorlatokat ismertet meg a résztvevőkkel, amelyek adaptálhatóak és eredményesen alkalmazhatóak, hidakat jelentenek szülőkhöz, gyerekekhez.
Ajánlható közösségi házakban, Biztos Kezdet Gyerekházakban, Tanoda jellegű helyeken, napközikben, esélypontokon és más közösségi terekben dolgozó munkatársaknak, szociális munkásoknak, valamint az ilyen területekkel foglalkozó koordinátoroknak, együttműködő szakembereknek.
A 2020. évi eredményekről és a 2021.évi tervekről tájékoztatott Sztojka Attila főigazgató a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) online szakmai évértékelőjén, amelyet a Belügyminisztérium Márványaulájában tartottak.
Az eseményen részt vett és köszöntőt mondott dr. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára, Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos.
Online bekapcsolódtak a TEF vezető munkatársai, a projektvezetők és a területi igazgatók.
Sztojka Attila főigazgató előadásában egyebek között részletesen szólt a 2020-as eredményekről, megköszönve a TEF szakembereinek áldozatos munkáját és azt a segítséget, amelyet a TEF a Belügyminisztériumtól kapott és kap. Külön kitért arra, hogy mennyire fontos a társadalmi felzárkózás sikere szempontjából a Belügyminisztérium helyettes államtitkárságaival és a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal történő szoros együttműködés. Vázolta a 2021-es terveket is, kiemelve, hogy a TEF feladatainak fókuszában a rászoruló egyének és csoportok támogatása áll. A programok célja, hogy komplex esélyteremtő eszközök segítségével a résztvevők számára megnyíljanak a pozitív irányú társadalmi mobilitási csatornák.
A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság folyamatosan bővíti eszköztárát. Az úgynevezett Termelő Műhelyek kialakításával innovációs folyamatot indít el, részt vesz a települési munkahelyteremtésben és segíti a hátrányos helyzetű emberek visszatérését az elsődleges munkaerőpiacra – tette hozzá Sztojka Attila főigazgató.